A pánikbetegség lényege a rohamokban jelentkező szorongás (pánikroham) ismétlődése olyan helyzetekben, amikor semmilyen objektív veszély nincs. A meghatározó tünetek egyénről egyénre változnak, a tünetek változatos kombinációban jelentkeznek. A leggyakrabban fellépő tünetek az alábbiak:

- hirtelen fellépő gyorsabb szívdobogás

- mellkasi fájdalom

- fulladásérzés, gombóc érzés a torokban

- szédülés,

- izzadás,

- remegés

- zsibbadás a test különböző részein

- a valóság elvesztésének az érzése

- halálfélelem

- a kontroll elvesztésétől,

- illetve a megőrüléstől való félelem.

Bár objektív veszély nincs, a pánikbetegségben szenvedõ ember szubjektív veszélyhelyzetet él meg. Bizonyos tüneteket, pl. autópályán eltávolodást, lépcsõzés közben szaporább szívmûködést, stb. "katasztrófa értelmezéssel" veszélyesnek minõsít és a szervezet ennek a veszélyhelyzetnek megfelelõen produkál testi tüneteket. Ezek a pánikrohamok. 

Mivel a pánikrohamok során fellépõ tüneteket akaratlagosan is befolyásolni tudjuk, ezeknek a készségeknek az elsajátítása történik az antipánik órák keretében. Ezáltal a páciens visszaszerzi önbizalmát, függetlenségét azáltal, hogy maga is képes megszûntetni pánikrohamait, kontroll érzete nõ.

A katasztrófa értelmezések tettenérése és módosítása, gyökereinek feltárása pszichoterápia keretében történik.

A pánikrohamok rendszerint csak néhány percig tartanak, de előfordulási gyakoriságuk egyénenként változik. A pánikbetegség diagnózis felállításához egy hónap alatt számos pánikrohamnak kell előfordulnia. Két pánikroham között relatíve alacsony a szorongás szint, azonban a pánikrohamot gyakran követi állandó félelem a következő roham bekövetkezésétől, emiatt a pánikbetegek igyekeznek elkerülni azokat a helyeket, ahol a rohamok bekövetkeztek. Ez súlyos esetben akár odáig vezet, hogy a beteg nem hagyja el a lakását, vagy csak kisérővel mer közlekedni. Gyakrabban főleg a tömegközlekedési járműveket, bevásárló központokat, tömeget kerülik el. Ennek a mindennapi életre való kihatása súlyos probléma a beteg számára, mert akadályozza a mindennapi életvitelben, közlekedésben, vásárlásban, munkábajárásban.

A pánikbetegség egyéb szorongásos betegségekkel is ötvöződhet. Ha a pánikrohamok között is magas a szorongás szint, akkor generalizált szorongással társul. De pánikroham előfordulhat depresszió vagy fóbiák kisérő tüneteként is. A leggyakoribb kombináció a pánikbetegség agorafóbiával, amikor a fentebb említett elkerüléses tünetek válnak egyre hangsúlyosabbá.