A pánikbetegség tünetei
A pánikbetegség lényege a rohamokban jelentkező szorongás (pánikroham) ismétlődése olyan helyzetekben, amikor semmilyen objektív veszély nincs. A meghatározó tünetek egyénről egyénre változnak, a tünetek változatos kombinációban jelentkeznek. A leggyakrabban fellépő tünetek az alábbiak:
- hirtelen fellépő gyorsabb szívdobogás
- mellkasi fájdalom
- fulladásérzés, gombóc érzés a torokban
- szédülés,
- izzadás,
- remegés
- zsibbadás a test különböző részein
- a valóság elvesztésének az érzése
- halálfélelem
- a kontroll elvesztésétől,
- illetve a megőrüléstől való félelem.
Bár objektív veszély nincs, a pánikbetegségben szenvedõ ember szubjektív veszélyhelyzetet él meg. Bizonyos tüneteket, pl. autópályán eltávolodást, lépcsõzés közben szaporább szívmûködést, stb. "katasztrófa értelmezéssel" veszélyesnek minõsít és a szervezet ennek a veszélyhelyzetnek megfelelõen produkál testi tüneteket. Ezek a pánikrohamok.
Mivel a pánikrohamok során fellépõ tüneteket akaratlagosan is befolyásolni tudjuk, ezeknek a készségeknek az elsajátítása történik az antipánik órák keretében. Ezáltal a páciens visszaszerzi önbizalmát, függetlenségét azáltal, hogy maga is képes megszûntetni pánikrohamait, kontroll érzete nõ.
A katasztrófa értelmezések tettenérése és módosítása, gyökereinek feltárása pszichoterápia keretében történik.
A pánikrohamok rendszerint csak néhány percig tartanak, de előfordulási gyakoriságuk egyénenként változik. A pánikbetegség diagnózis felállításához egy hónap alatt számos pánikrohamnak kell előfordulnia. Két pánikroham között relatíve alacsony a szorongás szint, azonban a pánikrohamot gyakran követi állandó félelem a következő roham bekövetkezésétől, emiatt a pánikbetegek igyekeznek elkerülni azokat a helyeket, ahol a rohamok bekövetkeztek. Ez súlyos esetben akár odáig vezet, hogy a beteg nem hagyja el a lakását, vagy csak kisérővel mer közlekedni. Gyakrabban főleg a tömegközlekedési járműveket, bevásárló központokat, tömeget kerülik el. Ennek a mindennapi életre való kihatása súlyos probléma a beteg számára, mert akadályozza a mindennapi életvitelben, közlekedésben, vásárlásban, munkábajárásban.
A pánikbetegség egyéb szorongásos betegségekkel is ötvöződhet. Ha a pánikrohamok között is magas a szorongás szint, akkor generalizált szorongással társul. De pánikroham előfordulhat depresszió vagy fóbiák kisérő tüneteként is. A leggyakoribb kombináció a pánikbetegség agorafóbiával, amikor a fentebb említett elkerüléses tünetek válnak egyre hangsúlyosabbá.
Terápiás lehetőségek pánikbetegségben
Antipánik óra:
Légzéskontroll és progresszív relaxáció elsajátítása egyéni terápia formájában. Célja a relaxációs készség kifejlesztése, a pánikroham oldásának elsajátítása. Az egyéni reakcióktól függően néhány alkalom javasolt.
Feltáró jellegû egyéni terápiák:
– szupportív (támogató) terápia
– kognitív- és viselkedésterápia
– analitikusan orientált terápia
– autogén tréning
– szimbólumterápia
– hipnoterápia
Gyógyszeres terápia:
Gyógyszeres kezelés elindítását akkor javasoljuk, ha a tünetek kifejezetten erõsek, a mindennapi tevékenységet jelentõsen akadályozzák, beszûkítik.
Ha csak gyógyszeres kezelésben részesül a páciens, a kontroll vizsgálatok havi, kéthavi gyakorisággal történnek.
A pánikbetegség gyógyszeres kezelésében a szakmai irányelveknek megfelelő gyógyszeres terápiákat alkalmazzuk.
A Pszichocentrum célkitűzése, hogy minél teljesebb gyógyuláshoz segítse a pánikbetegséggel küzdő pácienseket, ezért a gyógyszeres kezelést csak a lehető legrövidebb ideig javasoljuk, mellette, illetve helyette pszichoterápiás megoldásokat ajánlunk az egyéni tünetek és az egyéni teherbírás figyelembevételével.
Az egyes kollégák bemutatkozásaiban tájékozódhat arról, milyen módszerrel dolgoznak a pánikbetegség gyógyítása terén.
|