A pánikbetegség lényege a rohamokban jelentkező szorongás (pánikroham) ismétlődése olyan helyzetekben, amikor semmilyen objektív veszély nincs. A meghatározó tünetek egyénről egyénre változnak, a tünetek változatos kombinációban jelentkeznek. A leggyakrabban fellépő tünetek az alábbiak:

- hirtelen fellépő gyorsabb szívdobogás

- mellkasi fájdalom

- fulladásérzés, gombóc érzés a torokban

- szédülés,

- izzadás,

- remegés

- zsibbadás a test különböző részein

- a valóság elvesztésének az érzése

- halálfélelem

- a kontroll elvesztésétől,

- illetve a megőrüléstől való félelem.

Bár objektív veszély nincs, a pánikbetegségben szenvedõ ember szubjektív veszélyhelyzetet él meg. Bizonyos tüneteket, pl. autópályán eltávolodást, lépcsõzés közben szaporább szívmûködést, stb. "katasztrófa értelmezéssel" veszélyesnek minõsít és a szervezet ennek a veszélyhelyzetnek megfelelõen produkál testi tüneteket. Ezek a pánikrohamok. 

Mivel a pánikrohamok során fellépõ tüneteket akaratlagosan is befolyásolni tudjuk, ezeknek a készségeknek az elsajátítása történik az antipánik órák keretében. Ezáltal a páciens visszaszerzi önbizalmát, függetlenségét azáltal, hogy maga is képes megszûntetni pánikrohamait, kontroll érzete nõ.

A katasztrófa értelmezések tettenérése és módosítása, gyökereinek feltárása pszichoterápia keretében történik.

A pánikrohamok rendszerint csak néhány percig tartanak, de előfordulási gyakoriságuk egyénenként változik. A pánikbetegség diagnózis felállításához egy hónap alatt számos pánikrohamnak kell előfordulnia. Két pánikroham között relatíve alacsony a szorongás szint, azonban a pánikrohamot gyakran követi állandó félelem a következő roham bekövetkezésétől, emiatt a pánikbetegek igyekeznek elkerülni azokat a helyeket, ahol a rohamok bekövetkeztek. Ez súlyos esetben akár odáig vezet, hogy a beteg nem hagyja el a lakását, vagy csak kisérővel mer közlekedni. Gyakrabban főleg a tömegközlekedési járműveket, bevásárló központokat, tömeget kerülik el. Ennek a mindennapi életre való kihatása súlyos probléma a beteg számára, mert akadályozza a mindennapi életvitelben, közlekedésben, vásárlásban, munkábajárásban.

A pánikbetegség egyéb szorongásos betegségekkel is ötvöződhet. Ha a pánikrohamok között is magas a szorongás szint, akkor generalizált szorongással társul. De pánikroham előfordulhat depresszió vagy fóbiák kisérő tüneteként is. A leggyakoribb kombináció a pánikbetegség agorafóbiával, amikor a fentebb említett elkerüléses tünetek válnak egyre hangsúlyosabbá.

 

A pánikbetegség kezelési lehetõségei 

 

Antipánik órák viselkedés terápiás és relaxációs eszközökkel

 

Ezek az órák abban segítenek,  hogy Ön megtanulja önállóan is megszüntetni a pánikrohamokat. Ide tartoznak pl. viselkedésterápiás gyakorlatok: légzõgyakorlatok, figyelem gyakorlatok, relaxációs gyakorlatok.

A relaxációs gyakorlatok -  pl. a progreszív relaxáció vagy az autogén tréning - segítségével a pánikbetegség hátterében meglévő folyamatos szorongásos készséget is lehet csökkenteni.

Az órán elsajátított gyakorlatokat kb. 2 hónapos rendszeres otthoni gyakorlás követi.

Ezáltal csökkennek vagy el is múlnak a pánikrohamok.

 

A pánikbetegség pszichoterápiás kezelése

 

A feltáró pszichoterápiák során a pánikbetegség mögött álló problematika, trauma, szorongásos beidegződések átdolgozása történik. Ez történhet hipnózissal, kognitív terápiával, analitikus vagy szimbólum terápiával is.

A pszichoterápiák célja, hogy a pánikbetegség mögött meghúzódó pszichés problematikát feltárják és amennyire lehet megoldják. Ez sokszor csak hosszabb, kitartó munka eredményeként valósul meg. A terápiás munkában nagy hangsúly van azoknak a tudattalan mechanizmusoknak a felismerésén és változtatásán, ami a pánikbetegség hátterében áll. Ez többféle pszichoterápiás módszerrel lehetséges.

A könnyebb érthetőség kedvéért itt felvethetünk egy párhuzamot a sportok és a pszichoterápiák között. Van olyan ember, aki a gyorsgyaloglást kedveli, van aki az úszást, de olyan is van, aki a focit. Az egyes terápiás formákra is él ez a párhuzam, ezért a páciensnek van lehetősége arra, hogy azt a módszert válassza önismereti eszközül, ami tetszik neki, amiben megbízik. Nagyon széles a repertoár. A terápiás módszer leginkább csak egy keret, ami segít a pánikbetegségben szenvedő embernek abban, hogy eljusson a célhoz, a betegség gyökereihez. Természetesen, ha a páciensnek nincs elég ismerete a módszerekről, akkor az első interjú során segítünk kiválasztani számára a megfelelő módszert.

A fenti leírásban megtalálja a rendelőben végzett módszerek és az azokat végző pszichiáter és pszichológus szakemberek listáját.

 

A pánikbetegség gyógyszeres kezelése

 

A pánikbetegség gyógyszeres kezelésénél két különböző hatásmechanizmusú gyógyszercsoportba tartozó gyógyszereket alkalmazunk. Az egyik a szorongásoldókhasználata, melyeket rendszeresen szedve alkalmasak a szorongásszint mérséklésére, akár teljes megszűntetésére illetve alkalmilag bevéve a pánikrohamok idején, azok oldására. Hatásuk a bevételt követően 15-30 perc után jelentkezik. Önmagukban való alkalmazásukat max. 2-3 hónapig javasoljuk, mert ennél hosszab ideig tartó szedés esetén fennállhat a megszokás veszélye. A szorongásoldó önmagában alkalmazva csak enyhébb esetekben javasolható.

A pánikbetegségben használatos másik gyógyszercsoport az antidepresszánsok csoportja. A javasolt antidepresszánst naponta kell szedni, hatása rendszerint 2 hetes szedés után kezd kialakulni. A tünetmentességet követően hónapokig javasolt a gyógyszer szedése, hozzászokás nem alakul ki.

Az induló terápia egy súlyosabb pánikbetegség esetén a két szer kombinációjával indul, majd amikor beáll az antidepresszáns hatása vagyis elmúlnak a pánik tünetek, akkor a szorongásoldó teljesen elhagyhatóvá válik, így nem alakul ki hozzászokás. A megfelelő gyógyszerek beállítása pszichiáter szakorvosi feladat a pánik tünetek, a kórelőzmény, egyéb betegségek, esetleges mellékhatások figyelembevételével. Sajnos az elmúlt évek során gyakori tapasztalat, hogy a háziorvos felírja a szorongásoldót és a páciens "rajta marad". Ilyenkor sokszor a szorongásos tünetek sem múlnak el maradéktalanul és még kiegészül a pánikbetegség gyógyszerfüggőséggel is. Ezért javasolt pszichiáterhez fordulni, hogyha egy hónapnál hosszabb ideje fennáll a szorongásoldók rendszeres szedése.

A gyógyszeres kezelés a tünetek megszűntetését tűzi ki célul. A gyógyszer elhagyása után van akinél rögtön megjelennek ismét a tünetek, van akinél évekig nem jelentkezik újabb pánik tünet és van akinél soha többé. Az általános tapasztalat szerint akinél pánikbetegség jelentkezik, az szorongásra hajlamosabb, ezért nehezebb élethelyzetben, pl. munkahelyváltás, válás, haláleset, stb. eseményeknél ismét kiújulhatnak a tünetek, és újabb gyógyszeres kezelés válik szükségessé. Az újabb gyógyszeres kezelések elkerülésére alkalmasak a pszichoterápiás kezelések, lásd részletesen a pánikbetegség pszichoterápiája című összeállításban.

A pánikbetegség gyógyszeres kezelését végző pszichiáterek listáját a pszichiáter oldalon találja meg.